King kiállítás Lipován
A román King klub második országos rendezvényét, az Aradtól harminc kilométerre lév? Lipován tartotta 2010. január 23-24-kén.
Megtisztel? volt számomra, hogy engem kértek fel a galambok min?sítésére. Megkérésükre örömmel mondtam igent, már csak azért is, mivel sok barátom van köztük.
A kiállítás el?tt két héttel, még egyszer pontosítottuk az érkezés helyét, és várható id?pontját. Az id?járás majdnem közbeszólt, mivel indulásom reggelére 15 cm-es hó esett, így a közlekedés elég nehézkessé vált, ennek ellenére feleségemmel útra keltünk és a megbeszélt id?pontra megérkeztünk a Nagylaki határátkel?höz, ahol már várt bennünket Berecko Joan. Rögtön vacsorára hívtak bennünket a Nagylakon él? Cervenoc Card családjához.
A vacsora után közösen indultunk a kiállítás helyszínére. Este lett mire megérkeztünk. Bennünket mindjárt a szálláshelyünkre kalauzoltak, ahol a kiállítás f?rendez?je Tusa Petrica fogadott nagy szeretettel. Megbeszéltük a másnapi programot és elbúcsúztunk egymástól, mondták, pihenjünk a hosszú út után.
Reggel a megbeszélt id?pontba értünk jöttek és együtt mentünk a sportcsarnokhoz a kiállítás helyszínére. A kölcsönös bemutatkozások után, (ami csak formaság volt, hisz szinte valamennyi tenyészt? személyes ismer?söm, barátom, s?t nagyrészük a Magyar King Klub tagja) valamennyien kivonultunk a csarnok bejárata elé, ahol a King klub elnöke, Pop Viorel egy rövid köszönt?t mondott, majd valamennyi jelenlév? kezébe adtak egy-egy postagalambot és kérték, hogy a béke, és a barátság jelképeként egy id?pontban engedjük el ?ket.
Velük együtt még kétszáz galamb emelkedett a leveg?be, és k?rözött pár percig felettünk! Nagyon szép, megható pillanatok voltak!
A megnyitó után kezd?dött az érdemi munka, ami elé nagy várakozással tekintettem, hisz eddig csak a magyar King kiállításon láttam galambjaikat, és ott már jól szerepeltek, például Kakucson Berecko Joan fehér tojója, míg Solton Cheverean Mircea vörös kovácsolt hím galambja Champion címet ért el.
A bemutatott kétszáz galamb huszonnégy színosztályba volt besorolva, de ezen felül voltak olyan színek, amib?l csak egy vagy két példány volt kiállítva. Próbáltam minél több jó, és rossz tulajdonságát elmondani az értékelt galamboknak, amit a jelenlév? tenyészt?k nagy figyelemmel hallgattak. Élmény volt számomra, hogy a huszonhat fiatal fehér tojó min?sítésének végére, már valamennyi tenyészt? testközelb?l hallgatta a tolmács által fordított véleményt és a bírálat befejezése után, hangos tetszésnyilvánítással fejezte ki elismerését. Nagyon tetszett, ahogy egymás sikerének örültek, szurkoltak, lelkesedtek és a saját sikerüket vagy sikertelenségüket tudomásul vették. A bírálat befejezése után szinte valamennyi tenyészt? odajött hozzám, és megköszönte munkámat!
A galambokat értékelve a következ?ket láttam. Vannak színosztályok, melyek náluk kevésbé népszer?ek, például babos, ezüst, vörös, sárga, ezekb?l egy-két példány volt bemutatva, de volt színosztály, amib?l egy se! A min?ségüket így megítélni sem lehetett, hisz egy vagy két példány alapján nem szabad véleményt mondani. A legnépszer?bbek itt a fehérek, ezekb?l volt a legtöbb bemutatva és a min?ségük is nagyon jó volt. Meglepett a testtömegük és a fehér fiatal hímek, robosztus, mégis elegáns megjelenése. Sok szép galamb volt köztük. A magyar kiállításokhoz hasonlóan a grizli, vörös kovácsolt és egyéb színosztályok voltak a legszebb, legegységesebb kollekciók. Ezeknél a színeknél úgy hímbe, mint tojóba nagyon szép példányokat láttam, csak a tizenegy grizli tojót említeném, ahol öt kiváló galamb maradt a végére.
Létszámban a kékek következtek, ahol már nagy volt a min?ségi különbség. A gy?ztes galambok ebben a színosztályban is szépek voltak, csak nem igazán kellett megküzdeniük az els?ségért.
A kovácsoltak között szinte ugyanúgy, egy-egy kiemelked? galamb volt, a többit jó közepesre ítélném. Következ?nek a feketéket értékelném, ahol a nyolc fiatal tojóból, négy nagyon szép galamb volt látható, míg a hímeknél kett?. Utoljára maradt az egyéb szín, itt viszont jó testtömeg?, nagyon szép egyedek kerültek bemutatásra. A végs? gy?ztes Beracko Joan fehér hím galambja és Péter Ferenc vörös kovácsolt tojója lett. Ez utóbbi nyerte el a Grand Champion címet is.
Összegezve a látottakat úgy ítéltem meg, hogy román barátaink jó úton járnak, fejl?dnek galambjaik és a további fejl?dés záloga lehet a sok fiatal tenyészt?, aki a klub tagja, ellentétben más országokkal, ugyanis itt a fiatalok vannak többségben!
Elég kevés a hely ahhoz, hogy két nap történését leírjam, de muszáj az esti díjátadó vacsoráról is egy pár szót ejteni. Nagyon szép környezetben, nagyon finom vacsora mellett adta át a díjakat a helyi alpolgármester és a klub elnöke, a jelenlév?k hangos tapssal fejezték ki elismerésüket. Nagyon megható volt, amikor végezetül megköszönték munkámat és elismerésül egy arany galambgy?r?vel ajándékoztak meg, hogy mindig emlékezzek az itt töltött két napra. Minden bírálótársamnak kívánom, hogy ilyen élményben legyen része!
Vasárnap délel?tt elbúcsúztunk és indultunk haza, de még egy meglepetés várt, ugyanis Beracko Joan velünk jött a határig és ragaszkodott hozzá, hogy náluk ebédeljünk. Ezúton szeretném megköszönni valamennyiüknek ezt az önzetlen tör?dést, baráti fogadtatást, amiben részesítettek bennünket!
Végezetül befejezésként innen is szeretnék gratulálni a gy?zteseknek, valamint Tusa Petricanak a kifogástalan rendezésért és vendégszeretetért! Ígérem mindig emlékezni fogunk rá!
Köszönjük!
