Horvát King Klub Habjanovicin

A 2016-os év sok nehézséget gördített a galamb és baromfitenyésztők elé, sok esetben lehetetlenné vált a kiállítások megrendezése nálunk is az Európában felbukkanó madárinfluenza miatt. Azok voltak jobb helyzetben, akik korai időpontot választottak, mert ők még megrendezhették kiállításaikat, de decembertől több országban zárlatot rendeltek el.

Nem volt ez másképp Horvátországban sem! Megtisztelő volt számomra, hogy negyedik alkalommal kértek fel bírálatra. Csak az időpontváltozások okoztak nehézséget. December végén feloldották a zárlatot a klub vezetői igyekeztek minél előbb megrendezni a kiállítást, nehogy újabb nehézségek merüljenek fel. Január 7-8-ra tűzték ki az időpontot.
Sajnos az idő rövidsége és néhány tenyésztő betegsége érezhető volt a rendezésen. Nem tudtak nagyobb egyedszámot bemutatni, minden igyekezetük ellenére sem (sajnos ott is fogynak a tagok), ráadásul az időjárás sem kedvezett nekik. Ennek ellenére egy rendkívül jó hangulatú, szépen megrendezett, igazi baráti légkörben megtartott rendezvény volt.
Az előzetes megbeszélések alapján, reggel fél 9-kor érkeztem a helyszínre, feleségem társaságában. A fogadtatás a megszokott szívélyes légkörű volt, elhalmoztak bennünket figyelmességükkel. Ott szembesültem vele, sajnos csak százhatvan galambot hoztak a tenyésztők, így nem kellet sietni a bírálattal. Első körbe a fehér fiatal galambok kerültek értékelésre, majd a fehér öregek. Összeessen harminc darab volt bemutatva, a fiatalok minősége jobb volt, mindkét osztályban Ante Bilandžija galambjai, az időseknél pedig Josip Šimunović galambjai lettek az elsők.Következett a négy kék színosztály, létszámban és minőségben is itt találhattuk a legjobb példányokat. Bizonyítja ezt, hogy mindkét fajtagyőztes innen került ki. A hatvanhárom bemutatott egyedből fiatal hímben Ivan Benke fiatal hímje lett első, a másik három osztályban Mladen Čižmešinkin örülhetett a sikernek. Nagyon jó minőségűek voltak még Robert Košak fiataljai is.
A látottak azt a véleményt támasztják alá, horvát barátainknál jelenleg a kékek a legnépszerűbbek és egyben a legjobb minőségűek is. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a másik színosztályban nincsenek nagyon szép egyedek, csak létszámban nagyon visszanaradtak.
A kék-fakók következtek, ahol minden kategóriában Josip Šimunović lett az első.
Kék-kovácsoltból mindössze kilenc fiatal tojó volt kiállítva, talán ez az osztály volt a leggyengébb, kivéve az első három helyezettet. Az első helyen Marko Filipovic tojója végzett.
Az utolsó olyan színosztály, ahol mind a négy kategória szerepelt, a fekete volt. Vegyes képet alkottak a csoportok, én a fiatal hímek osztályát láttam a legjobbnak, egységesen nagyok és szép színűek voltak bemutatva. Három osztályban Josip Šimunović, míg öreg hímben Adam Sović galambja lett az első.
Egy óra szünetet tartottunk, majd az ebéd elfogyasztása után a kisebb színosztályok bírálata következett. Vörös-fakó, grizli, vörös-kovácsolt, indigó, majd legvégül az egyéb. Ezekben a színekben Mladen Čižmešinkin grizlije és Robert Košak indigó és egyéb fiatal hímje emelkedett ki a mezőnyből.
Még nem volt három óra, mikor végeztem az értékeléssel és meglepetésemnek adtam hangot, hogy nem volt kiállítva egyetlen vörös, sárga, babos színű galamb sem, melyek azelőtt viszonylag népszerűeknek számítottak.
Következett a Grand Champion kiválasztás, ami minden kiállítás legjobban várt eseménye.
A tenyésztők csendben, érdeklődve várták az eredményt, ami az egész kiállítás időtartamáról elmondható volt. Az elején elmondtam, hogy a Grand Champion választásnál az előzőeknél is nagyobb hangsúlyt fektetek az állékonyságra, mivel sok galamb csak addig mutatja meg magát, amíg a bíró játszik vele. Nekem meggyőződésem, csak olyan galamb nyerhet, mely ennek az elvárásnak megfelel. Kiválasztásnál az utolsó tíz galamb ennek a kritériumnak tökéletesen megfelelt és véleményem szerint bármelyik ország rendezvényén eséllyel indultak volna még a végső győzelemért is.
Végül Ivan Benke fiatal kék hímje lett a legszebb hím, míg a Grand Champion címet Mladen Čižmešinkin egy éves kék tojója érdemelte ki.Ezúton is gratulálok a győzteseknek természetesen valamennyi színosztályban! A díjátadó vacsoráig még volt időm egyben végignézni a kiállított galambokat és meggyőződtem róla, hogy a kevesebb kiállított galamb nem ment a minőség rovására.
Remek hangulatú vacsora és díjátadás zárta a szombati napot, ahol megköszönték munkámat. Zárszóként én is szeretném megköszönni a meghívást, a baráti fogadtatást és minden tenyésztőnek az érdeklődő figyelmet, amivel egész idő alatt követték bírálói munkám, függetlenül attól, hogy érdekeltek voltak az adott színosztályban vagy sem.
Remélem, még sok ilyen jó hangulatú közös rendezvényen vehetünk részt együtt! Jó egészséget és remek tenyészévet kívánok mindenkinek!